Mi az a felső darufék?

Mi az a felső darufék?
 

A 10 tonnás futódaru időszakos és szakaszos működési jellemzői miatt az egyes működő mechanizmusok gyakran gyakori indítás és fékezés állapotában vannak. A fék a gépi meghajtású daru minden egyes mechanizmusának nélkülözhetetlen részévé vált.

Munkavédelmi berendezés. A biztonsági ellenőrzés középpontjában a fék épsége és megbízhatósága áll.
 

A fék működési lényege, hogy a fékezőhatást a súrlódási pár súrlódásán keresztül hozza létre. A munka igényeinek megfelelően a mozgás mozgási energiája súrlódási hőenergiává alakul, amelyet fogyaszt, így a mechanizmus leáll; vagy a szerkezetet a statikus súrlódási erő egyensúlyi erejével az eredeti statikus állapotban tartják.
 

Szerkezeti jellemzői a következők: a fék súrlódó párjainak egy csoportja a rögzített kerethez kapcsolódik; a másik csoport a mechanizmus forgó tengelyéhez kapcsolódik. Amikor a súrlódási pár érintkezik egymással, a fékhatás létrejön; a súrlódási pár szétválasztásakor a fékhatás megszűnik, és a mechanizmus elmozdulhat.
 

1. A fék szerepe
 

(1) Támogató funkció: az eredeti álló objektumot statikus állapotban tartja. Például az emelőszerkezetben tartsa az emelősúlyt a levegőben; az 5 tonnás daru feszítőszerkezetében tartsa a gerendát egy bizonyos helyzetben; szélálló és csúszásgátló szerepét tölti be a kültéri daruknál.
 

(2) Stop funkció: A mozgó rész kinetikus energiáját a súrlódási páron keresztül felhasználják és súrlódási hőenergiává alakítják, így a mechanizmus egy bizonyos időn belül vagy egy bizonyos löketen belül gyorsan leáll. Például a különböző mechanizmusok fékezése mozgásban.
 

(3) Csökkenő súlyhatás: a fékezőerő egyensúlyban van a gravitációval, így a mozgó test stabil sebességgel esik. Például egy teherautódaru lejtmeneti sebessége.
 

2. A fékek típusai
 

(1) Különböző szerkezetek szerint a fékek a következő három kategóriába sorolhatók:
 

① Szalagfék. Az acél fékszalag sugárirányban körülveszi a fékkereket, így fékezőnyomatékot hoz létre.
 

② blokkfék. Két szimmetrikusan elrendezett fékbetét szorosan tartja a fékkereket radiális irányban, hogy fékezőnyomatékot generáljon.
 

A blokkfék egy fékpofából, egy fékkarból, egy fékkerékből és egy fékkioldó szerkezetből áll. A fékkerék gyakran a tengelykapcsoló feleként a mechanizmus forgó tengelyére van felszerelve, a szimmetrikusan elrendezett fékkar a keret rögzített részével csuklósan, a belső súrlódó anyagokkal ellátott két fékpofa pedig csuklósan van felszerelve. A két fékkaron a fékkioldó felső fékerejének hatására a párosított fékbetétek sugárirányban tartják a fékkereket, hogy fékezőnyomatékot generáljanak.
 

A rövid löketű elektromágneses blokkfék példának vételével ismertetjük a blokkfék működési elvét. A tápfeszültség bekapcsolásakor az elektromágneses fékkioldó vasmagja vonzza az armatúrát, hogy nekinyomódjon a tolórúdnak, és a tolórúd a bal fékkart balra lendíti, és a főrugó összenyomódik. Ezzel egyidejűleg a nyomáscsökkentő segédrugó a jobb fékkart jobbra tolja, a két fékkar pedig a fékpofát a fékkeréktől való elválásra hajtja, így a mechanizmus el tud mozogni. Az áramellátás megszakadásakor a vasmag elveszíti mágnesességét, és megszűnik az armatúrához való vonzódás, így felszabadul az armatúra nyomása a tolórúdra. A fő rugófeszítés hatására a két fékkar együtt lendül befelé, és a fékbetéteket szorosan tartja. A fékkerék féknyomatékot hoz létre; ugyanakkor a segédrugó összenyomódik. A fékezőnyomatékot a főrugó ereje határozza meg, a segédrugó pedig a laza hézagot biztosítja. A blokkfékek fékteljesítményét nagymértékben meghatározza a fékkioldó teljesítménye.
 

A tömbféket egyszerű felépítés, könnyű szerelhetőség, valamint a pár betétpár által generált nyomásegyensúly jellemzi, így a fékkerék tengelyét nem befolyásolja a hajlító terhelés. Széles körben használják darukban.
 

③ Tárcsa- és kúpos fékek. A súrlódó betétekkel ellátott tárcsák és a kúpos fémtárcsák axiális irányban egymáshoz nyomódnak a fékezőnyomaték létrehozása érdekében.
 

(2) A működési helyzettől függően a fék a következőkre osztható:
 

①Alapállapotban zárt fék. Amíg a mechanizmus nem működik, a fék zárt állapotban van; amikor a mechanizmus hajtóenergiája csatlakoztatva van, a fék először kinyílik, és a mechanizmus normálisan működhet.
 

② Normál esetben nyitott fék. A fék mindig laza állapotban van, és a fékezőerő bármikor kifejthető a fékezőnyomaték létrehozásának szükségessége szerint.
 

③ Átfogó fék. Van egy normál nyitott típusa, amely a vezérlőkarral tetszőlegesen tud fékezni, amikor a fék felenged, és van egy normál zárt típusa is, amely megbízható fékezés funkciója van, amikor a mechanizmus nem működik.
 

3. A fék felszerelése
 

A féket általában a mechanizmus nagy sebességű tengelyére (a motor tengelyére vagy a reduktor bemeneti tengelyére) szerelik fel, és néhány fék a kis sebességű tengelyre vagy dobra van felszerelve, hogy megakadályozzák a tárgyak leesését a sebességváltó soránrendszer eltöri a tengelyt. Előbbi a kis féknyomaték miatt csökkentheti a fék méretét; ez utóbbi növelheti a biztonságot és megakadályozhatja, hogy az átviteli rendszer teherhordó részei megsérüljenek és tárgyak leesjenek.

Az indítógép biztonsági ellenőrzése során a következő követelményeket kell megerősíteni:
 

(1) Gépi meghajtású daruk esetében az emelő-, feszítő-, futó- és forgószerkezeteket fékekkel kell felszerelni;
 

(2) Az emelőszerkezet és az emelőszerkezet fékeinek normál zárt fékeknek kell lenniük;
 

(3) A forró fémek vagy más veszélyes áruk emelésére szolgáló emelőszerkezeteket, valamint azokat az emelőszerkezeteket, amelyeknél a baleset jelentős veszélyt vagy veszteséget okozhat, minden önálló hajtóművet két-két tartófékkészlettel kell felszerelni.
 

(4) Az ember által hajtott daruk esetében az emelőszerkezetet és az emelőszerkezetet fékekkel vagy ütközőkkel kell felszerelni;