Daru túlterhelés elleni védelmi eszköz

Daru túlterhelés elleni védelmi eszköz

 

A daru túlterhelése a darubalesetek egyik fő oka. Az érzékeny és megbízható túlterhelés elleni védőberendezések alkalmazása hatékony intézkedés a daruműveletek biztonságának növelésére és a túlterheléses balesetek megelőzésére.
 

A daru túlterhelés elleni védelmi berendezése egy emelőképesség-határolót és egy emelési nyomaték-határolót tartalmaz.
 

A daru túlterhelés elleni védelmi berendezés működési pontjának beállításánál három szempontot kell figyelembe venni: általános követelményeket, dinamikus terhelési feltételeket és speciális terhelési feltételeket, amelyeket az alábbiakban sorolunk fel.
 

(1) Általános követelmények
 

A túlterhelés elleni védelem működési pontja a tényleges emelőképességre vonatkozik15 tonnás futódaruamikor a daru nem biztonságos irányba halad a berendezés túlterhelés elleni védelmi funkciója miatt a beépített állapotban. A szokásos cselekvési pont beállításánál három tényezőt kell figyelembe venni:
 

① A darunak fel kell tudnia emelni a névleges terhet anélkül, hogy csökkentené az eredeti teherbírást.
 

② Nem haladhatja meg a dinamikus terhelési teszt értékét<110% of rated lifting capacity>.
 

③ Figyelembe kell venni a túlterhelés elleni védelem átfogó ±5 százalékos hibáját. Általában a névleges emelőképesség 100–105 százaléka között van beállítva.
 

 

(2) Tekintsük a dinamikus terhelési helyzetet
 

A 15 tonnás függesztődaru normál működése során, amikor a tárgyat hirtelen felemeljük a talajról, vagy leengedjük és lefékezzük, további dinamikus terhelés éri a csapágyszerkezetet. Ezt a terhelési hatást úgy tekinthetjük, ha az emelőterhelést megszorozzuk az emelő teher dinamikus terhelési tényezőjével, és nagyobb, mint 1.
 

Látható, hogy a túlterhelés elleni védelem működési pontjának beállításánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a daru normál működése során dinamikus terhelés lép fel a hibás működés elkerülése érdekében.
 

Jelenlegi túlterhelés elleni védelmi eszközünk a „késleltetett kikapcsolás” módszerét alkalmazza a műveleti pont beállításánál a probléma megoldására. A késleltetett kikapcsolás azt jelenti, hogy amikor a terhelési jel eléri a beállított működési pont terhelési jelét, a készülék a késleltetési lánc általi megítélés után úgy működik, hogy megállítja a darut a nem biztonságos irányba való futásban, de hagyja, hogy biztonságos irányba fusson.
 

A késleltetési kapcsolatot általában egy áramkör vagy egy chipes mikroszámítógép dolgozza fel szoftveren keresztül, és a késleltetési időt a daru szerkezetének rezgései alapján határozzák meg.
 

A20 tonnás híddaru, amikor a névleges terhelés a főtartó középső fesztávjára hat, a teljes terhelésű természetes rezgésfrekvencia (drótkötél-tárcsablokk) függőleges irányban 2 Hz-rel kisebb vagy egyenlő, mint f<4Hz.
 

Gembérdaruk, például portáldaruk esetében, amikor a névleges terhelés a maximális amplitúdóra hat, a teljes terhelés természetes rezgési frekvenciája f 1 Hz vagy annál nagyobb. Ezért a késleltetési időt általában 1-2-ként veszik a nagy vibrációs terhelések elkerülése érdekében.
 

Az elmélet és a tényleges tesztelés szerint, amikor a daru által felvett teher kritikus a beállított hatáspont értékéhez képest, a készülék megvalósítja a késleltetett áramszünet funkcióját. Mivel azonban a vibrációt nem lehet teljesen kiküszöbölni, vagy olyan tényezők miatt, mint a nehéz tárgyak rázkódása balra és jobbra, valamint a jel interferencia, a terhelési jel alacsonyabb lehet, mint a működési pont beállított értéke, ami a relé érintkezőjének kioldását okozza, ami többszöri késleltetett áramszünet.
 

A reléérintkezők többszörös működése miatt a daru mechanizmus motorja időnként beindul és leáll, ami kedvezőtlen rezgési hatást gyakorol a szerkezetre, és ellenkezőleg, növeli a nem biztonságos tényezőket. Ezért a termék tervezése során a készüléket egy késleltetett áramszünet után egyszer le kell zárni. Amikor a terhelési jel egy bizonyos jelértékre csökken (lehetőleg a névleges emelőképesség 90 százaléka alá), a daru különböző mechanizmusainak normál működése visszaállítható.
 

Az emelőképesség-korlátozó esetében a daru általában leengedi a tárgyat a talajra; az emelőnyomaték-korlátozó esetében a daru általában az amplitúdó csökkentésének módszerét alkalmazza.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(3) Vegye figyelembe a speciális terhelési feltételeket
 

A daru tényleges működése során a következő speciális helyzetek vannak:
 

Helytelen működés esetén a daruvezető hirtelen a legnagyobb sebességfokozatba kapcsolja a vezérlőkart, és a horog nagyon nagy sebességet ért el, mielőtt az emelő drótkötél megterhelné. A tárgyak ilyen sebességgel történő emelése nagy lökés- és vibrációs terhelést okoz;
 

A daru emelési művelete során a felemelt tárgyak más akadályoknak ütközhetnek, vagy a tárgyak megszilárdulhatnak a talajjal, ami hirtelen terhelésnövekedést és nagy károkat okoz a daruban.
 

A fenti két esetben nyilvánvalóan lehetetlen csak a késleltetett kikapcsolási módszerrel a védőhatást elérni, ezért a terméket egy másik akcióponttal kell beállítani, ami a termékben általában használt "csúcs-kikapcsolás" módszer. tervezés.
 

A csúcsteljesítmény-lekapcsolás azt jelenti, hogy amikor a terhelési jel elér egy bizonyos beállított csúcsterhelési jelet, legyen az dinamikus terhelési jel vagy tényleges terhelési jel, a készülék késedelem nélkül azonnal tud lépni, hogy megállítsa a daru nem biztonságos irányba való futását, de hagyja, hogy a daru biztonságos irányba mozogjon. fuss.
 

A készülék csúcsműködési pontjának helyes beállításához figyelembe kell venni a daru típusát, a dinamikus terhelési együtthatót, a szerkezet és az alkatrészek szilárdságát, a teljes gép stabilitását és a daru terheléskombinációját a tényleges munkában. , és hozzon ésszerű választást.